A munkaerő hiánya az országos mértéknél is jobban sújtja Zalát

A kutatás-fejlesztés támogatása, a nemzetközi piacra való kijutás, a finanszírozás javítása és a munkaerő-utánpótlás segítése

Egyebek mellett ezeket a célokat fogalmazták meg a kis- és közepes, valamint a mikrovállalkozások versenyképességének javítását szolgáló stratégiai célok között. Erről is beszélt érdeklődésünkre dr. Kabai Gergely, a Pannon Elemző Iroda Kft. kutatója, aki munkatársaival a megyei foglalkoztatási paktum megbízása alapján az előbb említett két célcsoport számára készített felmérést és dolgozott ki fejlesztési stratégiát. Az Adj egy ötöst című hálózatépítő konferenciasorozat e heti, harmadik találkozóján egyebek mellett ezeket vitatták meg.

A zalai innovatív foglalkoztatási paktum tagjaként a vállalkozásfejlesztési alapítvány két munkacsoportért felelős, egyik a kis- és közép-, a másik a mikrovállalkozás fejlesztési munkacsoportja, mondta el a szakember. A két csoport számára készített fejlesztési stratégiához előzetesen az érintettek megfogalmazták, milyen szerkezetben készüljenek ezek. Meghatározták azokat a főbb irányokat is, amelyek mentén a kkv-k, illetve a mikrovállalkozások fejlesztését meg kell valósítani. Mindezek kiindulási pontjaként helyzetelemzés készült a Zala megyei gazdaság főbb jellegzetességeit felmérendő.

Ez azt tükrözi, hogy a megye tartja az országban elfoglalt pozícióit. Tehát közepesen fejlettnek tekinthető, de számos kockázati tényező mutatkozik. Ilyen az alacsony mértékű kutatás-fejlesztés, a szakképzett munkaerő hiánya. Utóbbi az országos mértéknél is jobban sújtja a megyét a rossz demográfia helyzet és az alacsony bérszínvonal miatt is. Ez azt jelenti számokban elmondva, hogy az országosan számított havi 260 ezer forintos bruttó bérhez képest Zalában 200 ezer körül alakultak a keresetek tavaly. Ennek oka az alacsony termelékenység, illetve kevés a magasabb hozzáadott értékű, illetve fejlesztésen alapuló termelés. Nagy probléma az elvándorlás, amit az alacsony bér is gerjeszt, mert a szakképzett munkavállaló nem itt helyezkedik el, ami aztán a fejlődésnek is gátja, és ezek a folyamatok egymást erősítik. Emellett komoly elszívó hatással bírnak a régió autóipari centrumai és a viszonylag könnyen elérhető külföldi munkalehetőségek, amelyek jelentősen magasabb bérrel kecsegtetnek. További hátrány, hogy az ország legjobban elöregedő térségei közé tartozik Zala megye, no meg az elaprózódott településszerkezete sem segíti a munkavállalást, a gazdaság fejlesztését, sorolta a szakember.

A felmérésre alapozva határozták meg a stratégiai fejlesztési irányokat. Mindkét csoport számára a versenyképesség javítása a fő cél. Emellett a kis- és közepes vállalkozásoknál a kutatás-fejlesztési potenciál javítandó, e téren egyébként Zala az egyik sereghajtó, a 18. helyen áll a megyék sorában. Emellett a munkaerő-utánpótlás, valamint a nemzetközi piacra való bejutás elősegítése fontos teendő. A mikrovállalkozások esetében a finanszírozási lehetőségek könnyebb elérhetőségét kell megteremteni, és számukra is fontos a munkaerő utánpótlása. Ezenkívül a vállalkozói, támogatói környezetet kell fejleszteni. Azaz a megfelelő információátadás, a családi vállalkozásokon belül a generációváltás elősegítése, valamint a működésük infrastrukturális feltételeinek javítása az elsőrendű teendő, magyarázta a kutató.

Kabai Gergely elmondta, ezeknek a céloknak elérését nem közvetlen pénzügyi támogatások szolgálják majd, hanem a megyei foglalkoztatási paktum feladata lesz, hogy a meghatározott célok mentén igyekezzen a fejlesztéseket elindítani, generálni

Forrás: Zaol.hu