Még mindig van tartalék - Foglalkoztatási paktum konferencia Nagykanizsán
Nagykanizsán újabb állomásához érkezett a Zala Megyei Önkormányzat és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében a TOP-5.1.1-15/2015 „Zalai Innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása” projekt. A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolájában rendezték meg november 9-én - párhuzamosan a pályaválasztási kiállítással - a KKV munkacsoport konferenciáját, amelyen a résztvevők a megye gazdaságának jobb működése érdekében elvégzendő közös tennivalókat fogalmaztak meg.
Dénes Sándor polgármester rövid megnyitójában arra figyelmeztetett, hogy a megye életében alapvető feladat a gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás bővítése, hiszen ha nem jól működik a gazdaság, akkor nem működik sem a megye, sem a települések.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a hazai kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatási, fejlesztési támogatásairól tartott előadást. Szólt a megkezdett munka jelentőségéről, majd a tennivalókat sorolta.
- A magyar társadalom túlélő képessége csak akkor biztosított, ha mi magunk előteremtjük azokat a javakat, anyagi forrásokat, amelyekből meg tudunk élni! - jelentette ki. Az elért eredményeket számokkal szemléltette: Ma 700 ezer fővel dolgoznak többen, mint 2010-ben, s 40 ezerrel kevesebben dolgoznak közfoglalkoztatásban, mint korábban.
A kitűzött célok teljesíthetők, ám ezért dolgozni kell. Tartalék még mindig van, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és az inaktívak körében egyaránt - fogalmazta meg. Egyik legfontosabb tennivaló az inaktívak felkutatása és bevonása a képzés és a munka világába. Azt, hogy foglalkoztatás terén máig elért eredmények még tovább javíthatók, a 10 és félmilliós Csehország példája is mutatja, ahol lényegesen magasabb a foglalkoztatottak aránya. A továbblépés érdekében jó eszköz az ifjúsági garancia program, a gyakornoki program és a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Ugyancsak fontos a tartósan munkanélküliek és az 50 év felettiek minél nagyobb arányú foglalkoztatásának elérése is.
A képzés fontosságáról szólva Cseresnyés Péter kijelentette, hogy a cégek nem feltétlenül a „kész” szakembereket keresik, hanem elsősorban képezhető és motivált munkavállalókra van szükségük.
A TOP programokkal kapcsolatban Zala megye sikereit méltatta az államtitkár, hozzátéve, hogy több megye bizonyítja, hogy mekkora lehetőségek vannak e rendszerben. Végül arra biztatott, hogy a foglalkoztatási és képzési problémákkal érdemes felkeresni a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályát, ahol mindenre segítenek megoldást keresni.
Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnökeként mondott köszöntőt, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum főigazgatójaként pedig a felnőttoktatás és felnőttképzés sürgető feladatait boncolgatta. Beszédében kitért a dél-zalai régióban a munkanélküliség jelentős csökkenésére.
- Ebben a helyzetben kell biztosítanunk a gazdaság igényeinek megfelelő, jól képzett munkaerőt. A szakképzés oldaláról megvilágítva pedig igyekszünk a gazdaság igényeinek megfelelő ismeretekkel felvértezett munkavállalókat adni, akik megállják a helyüket! - fogalmazta meg Bene Csaba, majd utalt a foglalkoztatás további bővítésének akadályaira, egyebek közt a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának adminisztratív nehézségeire és az aprófalvas térségben a munkába járás költségeire.
Nagy András, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója „A zalai vállalkozások, kiemelten a KKV-k helyzete, elvárásai, foglalkoztatási potenciálja az elkészült KKV-stratégia tükrében” címmel tartott előadást. A hat foglalkoztatási paktummal, azok koordinálásával kapcsolatosan kifejtette, hogy azoknak az egyszerűbb elérhetősége érdekében „egykapus” rendszerben kell működnie, hiszen a vállalkozóknak a problémájuk a megoldása a fontos. A legnagyobb gond a képzett szakemberek hiánya, ám a foglalkoztatást annak magas a költségei és az alacsony bérszínvonal is nehezítik. Ezért kell, hogy a munkacsoportok megfelelő, végrehajtható akcióterveket dolgozzanak ki, s azok megvalósítására forrásokat is találjanak.
Zala megye gazdaságszerkezetét elemezve kitűnik, hogy itt speciális problémákat kell megoldani. Mivel - elsősorban a nyugat-dunántúli megyékkel összehasonlítva - kevés a nagyvállalkozás, sok a közepes és még több a kisvállalkozás, ezért kevesebb a bevonzott beszállító is. A KKV-k-nak így meg kell találniuk a saját piacukat - világlott ki az előadásból - ám fontos szempont, hogy a kisvállalkozások kezdetben gondolkodjanak kicsiben, figyelemmel a földrajzi elérhetőségre és a nyelvi nehézségek áthidalására. Nagy András arra is figyelmeztetett, hogy fontos a kisvállalkozásoknak együttműködése, hiszen egyedül gyengék, viszont együtt erősebb gazdasági tényezőt jelenthetnek.
Forrás: zalatajkiado.hu
